Csenger városa Magyarország észak-keleti csücskében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, mégpedig a Szatmár-Beregi síkság azon részén, ahol a Szamos folyó a Román határon keresztül bejön az országba. Távolsága a megyeszékhely Nyíregyháztól 93 km, a régió volt központjától, Szatmárnémetitől 20 km. Csenger földrajzilag a Szatmár-Beregi síkság Szamoshát nevű részén terül el. Ez a táj hazánknak folyóvizekkel egyik legjobban ellátott szeglete, melyen nagy kiterjedésű mocsaras, rossz lefolyású területek voltak, s a falvak - köztük Csenger is - az ezekből kiemelkedő hátakra települtek. A vízben bővelkedő országrész ármentes hátságai kiváló feltételeket teremtettek az első gazdálkodóknak, a folyókat keresztező útvonalak, az átkelőhelyek pedig már komolyabb települések kialakulásának lehetőségét is magukban hordozták. Csenger is egy ilyen átkelőhely közelében jött létre, a tájegység meghatározó folyójának számító Szamos bal partján.
Már történelem előtti időkben - az őskorban - is emberek által lakott volt e vidék. Ezt sokáig csak a Szamos partján talált, csiszolt kőkorszaki (neolitikus) cseréptöredékek bizonyították, ám a csengerjánosi ásatások befejezésekor, 1988 őszén újabb bizonyítékok kerültek a felszínre: Kr. e 7. évezredből származó településnyomokra bukkant Varga Béla régész. Több kemencenyom és lakóház, valamint két, majdnem teljesen ép edény került napvilágra, majd később Csenger város belterületén is találtak neolitikus cseréptöredékeket és égésnyomokat.
Innen, a csiszolt kőkorszaktól indul Csenger gazdag történelme. Múltjának legérdekesebb epizódjait, fontosabb állomásait, városunk műemlékeit, látnivalóit kívánjuk bemutatni Csengerről szóló oldalainkon, melyek segítségével reméljük felkelteni a tisztelt Olvasó érdeklődését e kedves szatmári városka iránt.