Csenger

Csenger városa Magyarország észak-keleti csücskében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, mégpedig a Szatmár-Beregi síkság azon részén, ahol a Szamos folyó a Román határon keresztül bejön az országba. Távolsága a megyeszékhely Nyíregyháztól 93 km, a régió volt központjától, Szatmárnémetitől 20 km. Csenger földrajzilag a Szatmár-Beregi síkság Szamoshát nevű részén terül el. Ez a táj hazánknak folyóvizekkel egyik legjobban ellátott szeglete, melyen nagy kiterjedé­sű mocsaras, rossz lefolyású területek voltak, s a falvak - köztük Csenger is - az ezekből kiemelkedő hátakra települtek. A vízben bővelkedő országrész ármentes hátságai kiváló feltételeket teremtettek az első gazdálkodóknak, a folyókat keresztező útvonalak, az átkelőhelyek pedig már komolyabb települések kialakulásá­nak lehetőségét is magukban hordozták. Csenger is egy ilyen átkelőhely közelében jött létre, a tájegység meghatározó folyójának számító Szamos bal partján.

Már történelem előtti időkben - az őskorban - is emberek által lakott volt e vidék. Ezt sokáig csak a Szamos partján talált, csiszolt kőkorszaki (neolitikus) cseréptöredékek bizonyították, ám a csengerjánosi ásatások befejezésekor, 1988 őszén újabb bizonyítékok kerültek a felszínre: Kr. e 7. évezredből származó településnyomokra bukkant Varga Béla régész. Több kemencenyom és lakóház, valamint két, majdnem teljesen ép edény került napvi­lágra, majd később Csenger város belterületén is találtak neolitikus cseréptö­redékeket és égésnyomokat.

Innen, a csiszolt kőkorszaktól indul Csenger gazdag történelme. Múltjának legérdekesebb epizódjait, fontosabb állomásait, városunk műemlékeit, látnivalóit kívánjuk bemutatni Csengerről szóló oldalainkon, melyek segítségével reméljük felkelteni a tisztelt Olvasó érdeklődését e kedves szatmári városka iránt.