Ha a magyarság származása kerül szóba, nemsokára jön az „olvasztótégely” kifejezés, és sokan, csupán hallomásból, mintegy szállóigeként terjesztik, hogy a Kárpát-medencében nincs olyan, hogy tiszta magyar, esetleg egyenesen: nincs olyan, hogy magyar. Túl azon, hogy mindenki annak vallja magát, aminek érzi, a származás egy más kérdés. Tisztázzuk a „tiszta” jelző értelmét: ez esetben a tiszta nem jelent értékesebbet, becsesebbet, hiszen minden ember külön-külön érték, akármilyen származású. A „tiszta” a származásban nem is azt jelenti, hogy nem kerülhetett a vérvonalba semmilyen más nép leánya, vagy fia. Egy-egy kun, tót, vagy horvát ősanya még nem teszi a vérvonalat „kevertté”.

Szabó Előd Csengeri Hírmondóban megjelent, Az olvasztótégely elméletet cáfoló szatmári megfigyelések - Csenger lakosságának eredetéről címet viselő újságcikke kezdődik a fenti sorokkal, majd az elérhető anyakönyvi adatokkal támasztja alá azon megállapítását, miszerint a népek fejlődése nem egy nagy kémcsőben zajlott, amit ha összeráznak, összekavarodik, – inkább csak olyan kötések jöttek létre, amelyek összeillettek. A cikk elolvasásához ide vagy a lenti képre kell kattintani. Kellemes búvárkodást! :)

Az olvasztótégely elméletet cáfoló szatmári megfigyelések - Csenger lakosságának eredetéről (Szabó Előd)


A főszakács Főnök dolgozik  A pörköltvacsi után
Sör, bor, pálinka és a hangulat fokozódik  A 2015-ös csoportkép

2015-ben is megtartottuk hagyományos idényzárónkat: az almaszedő csapat kemény magja október végén összejött a Bokor portán, és némi pörkölt meg Árpia mellett átbeszélte az év tanulságait, aztán egy rögtönzött táncos buliban kiengedte a fáradt gőzt :).


Alkategóriák