A zöldmetszés a Gála fajták fáin különösen fontos, mivel ezek lombjában könnyen elbújik a termés, és a nyári metszés által csökkentett árnyékolás és jobb szellőzés nélkül az alma nehezebben pirulna, érne be. Az ilyenkor már felesleges lombrészek eltávolításával a fáknak is több energiája marad a termés érlelésére, ami ebben az aszályos időben szintén fontos tényező.
A virágzó almafák mellett a pitypangok is jól mutatnak, de azért az égig nem hagyhatjuk nőni őket: a sorközök ápolása megköveteli a rendszeres kaszálást. A négy vágókéses vontatott szárzúzónkkal éppen ezt a munkát végezzük a csengeri Bokor Almáskertben.
Az almafák klasszikus téli metszésének legmegfelelőbb ütemezése az, ha nem sokkal az új hajtások megjelenése előtt el tudjuk végezni a munkát, mert akkor a meginduló nedvkeringés kiválóan segíti majd a sebgyógyulást és megakadályozza, hogy kórokozók juthassanak a növényi szövetekbe. Persze egy több hektáros kertben, ahol igen hosszadalmas lehet ez a munkafolyamat, nem lehet megvárni teljesen a téli fagyok végét, és már januárban (vagy még korábban) megkezdődik, és tavaszig is simán eltarthat. Az almatermésűek egész télen metszhetők, nem érzékenyek annyira fagyra, mint a csonthéjas társaik. Arra azonban itt is figyelni kell, hogy -5°C alatti hőmérsékleten ne metsszünk, mert ilyenkor jóval ridegebb a növények szövete, és így könnyebben törhet, károsodhat a fa.
Fel-alá jár a permetező a csengeri Bokor Almáskertben, éppen mikor már virágoznak az almáskert kerületére telepített újfehértói fürtös meggyfák, de az almafák még csak elkezdték bontogatni a virágbimbóikat. Szép a kert, szép az idő, élmény a tavaszi munka!
A kertben már egy ideje folyik a nyári- vagy zöldmetszésnek nevezett munka. Az alma (és körte) zöldmetszésének két fő oka, hogy növeljük az idei gyümölcs minőségét, és elősegítsük a következő év bőségesebb termését. Az idei hajtásokon nővő sok és élénken burjánzó levél nagy valószínűséggel jelentős árnyékoló hatással bír az alatta megbúvó gyümölcsre. Az árnyékban fejlődő alma (különösen a Gála fajta) nem lesz elég piros, nem lesz tökéletes színezettségű. A zöldmetszés ezen igyekszik segíteni úgy, hogy több napfényt és jobb szellőzést biztosítunk az almának, ami így szebben színeződik, nagyobb és finomabb, valamint könnyebben szüretelhető lesz. Ehhez járul, hogy a napon érlelődő gyümölcsöt kevesebb kártevő és betegség is támadja meg, mivel megszűnik a sok kártevőnek és kórokozónak kedvező sötét, párás mikrokörnyezet. A következő évi termésnövekedés (vagy legalábbis annak nagyobb esélye) azért következhet be, mert a zöldmetszéssel arra ösztönözhetjük az almafákat, hogy több gyümölcstermő elágazást növesszenek: az idei hajtások ledobásával meghagyott rügyekből inkább gyümölcs terem majd levél helyett.
A téli metszés után a sorközök közepére kihúzott gallyak baját a szárzúzó látja el. Feladata a legkülönbözőbb növényi részek felaprítása, összezúzása és a területen való szétterítése, persze csak miután a vastagabb ágakat már korábban kigyűjtöttük. Nincs pazarlás!
