Előfordulnak érdekes anomáliák a kertben. Korábban már lőttünk egy kakukktojást, azt a telepítés során emberi hiba okozta. A fenti képen viszont egy madár lehetett a "bűnös", aki elhagyva zsákmányát diófát ültethetett az almafák közé. :)
Dübörög a jó idő, fejlődik az alma a fákon. A főnök mustrálja a termést, unokája figyel, majd jókora husánggal felfegyverkezve elindul ellenőrizni mind a tíz hektárt. Kicsi almák egy kicsi emberrel, ez megy most a kertben :).
Idén még nem volt hó, fagy sem nagyon. Kihasználtuk a jó időt: előkészítettük az új telepítést, ami tavasszal Golden Reinders csemetékkel fogja frissíteni az almáskert állományát, és elkezdtük kivágni a kerítés mellett elburjánzott meggy sarjúhajtásokat is. Hamarosan pedig indul a téli metszés!
Megérkezett a hó! Ahogy a képek is mutatják, végre fehérbe borult a kert és a hőmérséklet is fagypont alatt van. Ez utóbbi nagyon hasznos: ha nincs szélsőségesen hideg, akkor a fagy elpusztítja az áttelelő rovarok, bogarak, pondrók, lárvák, és kukacok nagy részét, így tavasszal kevesebb potenciális kártevővel kell megküzdeni. A fákban ritkán esik kár, hiszen a gyümölcsös lombhullástól rügyfakadásig nyugalmi állapotban van, csökken a fák tápanyagfelvétele, minimalizálódik a légzési folyamatok aktivitása, és az első fagyok hatására a nyár folyamán a fás részekben összegyűlt keményítő cukorrá alakul át, ami további védelmül szolgál a hideggel szemben. A fagykár így leginkább csak azokat a gyümölcsfákat érintheti, amelyeken valamilyen mechanikai károsodás történt, vagy amelyeknek vesszői valamiért (pl. korai lombhullás) nem értek be megfelelően. Ezen kívül a frissen ültetett csemeték lehetnek még a téli hidegtől veszélyben, de ha legérzékenyebb részüket, vagyis a gyökérnyakat a törzs felkupacolásával megvédjük, akkor ezek az egy-két éves fácskák is átvészelik a legtöbb hazai zimankót.