Az almadarálás az első lépés a jó cefre, így a jó pálinka felé. A gyümölcs megfelelő aprítása, feltárása nélkülözhetetlen, hiszen így válik a fajtaélesztők számára elérhetővé a gyümölcs erjeszthető cukortartalma, így könnyítjük meg az élesztősejtek áldásos tevékenységét és közelíthetünk a maximális alkoholkihozatalhoz. Persze a darálást sem szabad túlzásba vinni: ügyelni kell arra, hogy kíméletesen dolgozzuk fel a gyümölcsöt, ne verjük szét az almát sejtjeire, mert ezzel olyan anyagokat (pl. fenolos jellegű molekulákat) szabadíthatunk fel, melyek a pálinkának fás jellegű, fanyar ízt és illatot adhatnak.
A fentiek figyelembevételével tervezett és pár hónapja elkészült egyedi almadaráló konstrukciónk a hétvégén jól vizsgázott: először használtuk éles helyzetben a gépet, és úgy tűnik nagyon hasznos kis jószágot raktunk össze JóskabátyánkTM hathatós közreműködésével. Egy öreg, de még mindig hihetetlenül strapabíró, TOR 2 típusú öntöttvas répadaráló volt a munka kiindulópontja. Ebben az eredetileg kézi meghajtású darálóban cseréltük és beállítottuk a vágófogakat, majd felszereltük egy pöpec villanymotorral és a hozzá tartozó erőátviteli elemekkel, illesztettünk rá beöntőgaratot, pofoztunk a kiömlőnyíláson, felspoilereztük (azaz védő lemezburkolatot szegecseltünk rá) és elő is állt a csodás műszer. Az eredmény magáért beszél :).