A megyét jellemző viszonylagos elmaradottság -a sors szeszélyét bizonyítva- a természeti értékek, a táj és a vidék, valamint a műalkotások/műemlékek és a kulturális hagyományok különös gazdagságával párosul. Összesen tizenkét országos jelentőséggel bíró természetvédelmi terület található itt, mintegy 2679 hektárt kitéve. Messzeföldön és méltán híres a bátorligeti ősláp, a -régen szebb napokat is megért- tiszavasvári Fehér-szik ősszikese, a kállósemjéni Mohos-tó úszó lápi szigetvilága vagy a közel 10.000 éves beregi Báb-tó tőzegmohalápja. A háborítatlan természet, a vadregényes tájak, a tökéletes nyugalom és kikapcsolódás vagy éppen az aktív, sporttal fűszerezett pihenés ígérete egyre több és több látogatót hív a megyébe.

 

E napjainkban már igencsak ritkaságnak számító természeti környezet és hangulat szolgál méltó kerettel a megye 300 műemléki védettséggel bíró épületének, amelyek közül 60 templom eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. Nagy részük földből, fából s a vidéken fellelhető természetes anyagokból épült. Nevezetesek a műemlék-együttesek is, melyek küzül az egyik legrégibb a Szabolcs községben található földvár (Közép-Európa egyetlen ilyen épen fennmaradt, prehisztorikus építménye), és a mellette lévő három hajós Arpád-kori templom és két XVIII. századi kúria. Tiszadobon az Andrássyak 1860-ban épült grófi kastélya áll, gyönyörű ősparkkal körülölelve, és itt található a "Tubus" névre hallgató, fából, vesszőből és földből ősi módszerekkel épített magtár is.

 

A megye több, egymástól eltérő jellegzetességeket mutató néprajzi tájegységre osztható, melyek közül kiemeljük a szatmári Erdőhátat, a beregi, a szabolcsi Tiszahátat és a Rétközt. A legtöbb turistacsalogató jeggyel talán a beregi rész bír, de a többinek sincs miért szégyenkeznie. Vásárosnaményban két XVIII. századi kastély -egyik a Tomcsányi, másik az Eötvös családé volt- látogatható. A Beregi Múzeum igen gazdag néprajzi anyaggal, hímzéssekkel büszkélkedhet, s külföldön is hires öntöttvaskályha-gyűjteménnyel. Az idelátogatóknak feltétlenül meg kell nézniük a "mezitlábas Notre Dame"-nak nevezett tákosi református templomot és a csarodai a templomot XIII. századi freskórészleteivel és csodaszép kazettás mennyezetével. A lónyai templomot a magyar történelem nagy alakja, Bánk bán építtette, híres harangtornya 1781-ból való. Tarpa pedig nem csak kiváló pálinkafőzdéjéről és manufaktúrájáról ismert, hiszen megtekinthető itt egy működő szárazmalom, a falu XV. századi református templomának freskói, s a hajdani képviselő, Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékszobája és nyughelye is.

 

A szatmári tájegység legősibb, még ma is álló műemléke a tatárjárás előtt épült csengersimai templom, melynek sajátossága, hogy egy szigeten áll. 1761-ben festett famennyezete gyönyörű: figurális ábrázolásai között találhatók égitestek, gazdag növényi- és állatmotívumok, és külön kiemelendő a pünkösdre utaló szél megjelenítése és Noé bárkája. Érdemes felkeresni a környék falvainak XIII-XV. században épült templomait. Erdély fa haranglábainak és harangtornyainak édes testvéreit találhatjuk Kölcsén, Nagyszekeresen, Szamostatártalván, Tiszacsécsén, Túrricsén, Uszkán és másutt. A háromkerekes túristvándi vizimalom az 1800-as évek elején épült és még ma is üzemképes: hihetetlen élmény a víz energiájától szinte megelevenedő malomban tartózkodni. Szatmárcsekén Kölcsei Ferencnek, nemzeti himnuszunk szerzőjének a síremlékét a jellegzetes, csónak alakú kopjafákkal vigyázott temetője övezi, a közel félszáz, védett népi lakóház mellett. Felejthetetlen hangulatot nyújt a közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert. A népi építészet különösen ritka emlékei  közé tartoznak a szatmárcsekei, fülesdi búzaszalmával fedett magas hátú parasztházak -közülük való Móricz Zsigmond tiszacsécsei szülőháza is- s a néhány, még ma is álló favázas istálló, sütőház, szalmával fedett csűr és szénatartó abora. A Nyíregyházán lévő sóstói falumúzeum látogatója  egész jó összefoglaló képet kaphat a megye parasztháztípusairól, míg a Mátészalkán található Szatmár Múzeumnak a gazdálkodás népi eszközeiból, tárgyaiból (pl. szekerekből) van Európa-hírű gyűjteménye.

 

A magyarországi gótika legjelentősebb alkotásai közé tartozik Nyírbátor két, XV. századi temploma. A volt minorita templom a patinás nevű, Lengyelországnak is királyt adó Báthori-család temetkező helyéül is szolgált egykoron. Eredetileg ebben a templomban volt az az 1511-ben készült reneszánsz fa padsor (stallum), amely napjainkban már a Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja, és amelynek másolata pedig a nyírbátori múzeum féltve őrzött kincse. A templomban kapott helyet a barokk stílusú, fából faragott Passió- és a Krucsay-oltár. A városban évenként megrendezésre kerülő Zenei Napok számára a gótikus templom felemelő hangulatával és csodálatos akusztikájával szoglál méltó helyszínül: erre az eseményre a világ majd' minden tájáról érkeznek a zenekarok és kórusok. A lenyűgöző, gótikus hálóboltozattal bíró református templom fontosabb nevezetességei közé az 1640-es években épült fa harangtorony, a faragott Báthori-címerek, és Báthori István erdélyi vajda sirjának 1493-ban készült fedőlapja tartoznak. A város helytörténeti múzeuma gazdag gyűjteménnyel várja az érdeklődőket.

 

De nem csak Nyírbátor büszkélkedhet ilyen szép értékekkel: építészeti és művészettörténeti jelentőségel egyaránt bíró középkori templomok sora tekinthető meg Ófehértón, Nyírmihálydin, Nyírbélteken, Baktalórántházán, és a sort még sokáig folytathatnánk.  Máriapócs például nemzetközi hírű zarándok- és búcsújáró hely. A picike község méltán büszke arra, hogy 1991-ben II. János Pál pápa látogatásának színhelyéül szolgált (az itt celebrált misén mintegy háromszázezer ember vett részt).

 

A megyeszékhely, Nyíregyháza, nem dúskál műemlékekben, de néhány építészeti remekkel (pl. az evangélikus templom, a városháza, a megyeháza, a Korona szálló) így is büszkélkedhet. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Európa-hírű régészeti gyűjteménynek ad otthont. Múzeumfalu a megye több néprajzi tájegységéből gyűjtötte jellegzetes építészeti emlékeit és sok-sok használati tárgyait. A skanzen időnként vidám majálisok helyszíne. A város kedvelt fürdő-, pihenő- és kirándulóhelye az erdő ölében elterülő Sóstógyógyfürdő: melegvizű parkfürdője, tavi strandja kiváló környezetet biztosít a pihenni és gyógyulni vágyóknak. A képzőművészet fontos műhelyközpontjává vált a  már több mint 15 éve Sóstógyógyfürdőn működő Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep. A Nyírségi Ősz hagyományosan megrendezésre kerülő kultúrális esemény Nyiregyházán gyümölcskarneváli felvonulással, játékos és szórakoztató műsorokkal, bállal kezdődik, kismelkedő rendezvénye a színvonalas néptáncgála. Szintén a megyeszékhely ad otthont a nemzetközi sikerekkel is büszkélkedő, Ausztráliától Venezuelláig ismert nevű CANTEMUS gyermekkarnak.

 

Sok turistát vonz a Rétköz központjának számító Kisvárda XV. században épült várának épen maradt szárnya, főleg, hogy a közelben lévő fürdő és kemping a történelmi emlékek izgalmas bejárásán kívül aktív szórakozást is ígér. Érdekes látnivalókat találhatunk a felújított, egykori zsinagógában otthonra lelt Rétközi Múzeumban is. Berkesz községében áll a Vay-család klasszicista stílusban épült kastélya, Zsurkon egy XVIII. századi, fából készült harangtorony, látható Kótajban Ibrányi Ferenc "a magyar nábob" kúriája említendő meg, Tiszabercelen pedig a magyar felvilágosodás nagy alakjának, Bessenyei Györgynek a szülőháza a legismertebb nevezetesség.

 

A sok építészeti és történelmi látnivaló ellenére megye legfontosabb vonzereje mégis a kanyargós, "kedves-zord, szelíd-haragos" folyó: a Tisza. A megyében 250 km-es utat tesz meg vadregényes tájakon. Selymes, szőke vize nyaranta több tízezer ember számára nyújt hűs menedéket és vidám szórakozást a gergelyiugornyai, tivadari, lónyai, tokaji strandokon, hogy csak a legismertebbeket említsük. Medrét mindkét oldalon kísérő holtágak és a vizéhez csatlakozó kisebb folyók (Túr, Szamos, stb.) partjai a vadászok, horgászok, természetjárók paradicsoma.