A megye változatos földrajzi adottságokkal, sok folyóval rendelkezik, ám hegység nem, csupán dombság és síkság található itt. Két fő tájegységre osztható: a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Nagy magyar Alföldünk legkeletibb szeletét jelentő Nyírség körülbelül 78%-a tartozik a megyéhez, a Felső-Tisza-vidék kistájai közül pedig a Rétköz teljes egésze, a Szatmári- és a Beregi-síkságnak, valamint az Ecsedi-lápnak azonban csupán részei tartoznak a megyéhez. A megye legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy, mely Barabás község határában, az ukrán-magyar határ mellett található. A szigetvulkán 240 méterrel "magasodik" a tengerszint fölé, változatos és gazdag állat- és növényvilágnak adva életteret. A megye területén -ahogy Magyarország területének egészén- a kontinentális éghajlat uralkodik, de megjegyzendő, hogy az Alföldön általában itt a leghidegebb a tél. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb folyója a Tisza, mely Ukrajnából Tiszabecsnél lép a mai Magyarországra, és a megye területét Tiszadobnál hagyja el. A Szamos, a Túr, a Lónyai- (vagy Keleti-) főcsatorna és a Kraszna tekinthetők még jelentős folyóvizeknek. A megye állóvizei közül a Nagyvadas-tó, a Királyteleki-tó, és a Sóstó valamint a Bujtos-tó említendő meg mindenképpen.

 

A romantikus környezetű és halban gazdag folyók, a Felső-Tisza és a Túr kristálytiszta, hűs vize, a vadban bővelkedő ártéri erdők, a különleges és gazdag madárvilág; a rétek természetes gyógyulást segítő füvei és virágai, a nőgyógyászati és reumás betegségek kezelésére kiválóan alkalmas hévizű fürdők; a pihenést nyújtó, egyedi hangulatú falusi turizmus; az ősparkok csendjében és jó levegőjében megbúvó -a vendégfogadáshoz azonban még felújításra, így tőkére váró- pompás kastélyok és kúriák; valamint a kerékpáros, lovas és vízi sportolás által biztosított számos lehetőségnek hála méltán remélhetjük a megye turisztikai iparának fellendülését.

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége alapján (571018 fő 2008-ban) jelenleg az ország harmadik, területét tekintve (5936,45 km²) a hatodik legnagyobb megyéje. Kor-összetételével a "legfiatalabbnak" számít: sok a gyermek, viszonylag gyakori a nagy család. Sajnos a települések népesség megtartó képessége alacsony, jellemzőek a foglalkoztatási problémák, magas a munkanélküliség. Az a hihetetlen előny, hogy a megye három országgal is szomszédos, eddig csak alig-alig fordult az itt élők hasznára, bár Kelet-Európa legnagyobb "szárazföldi kikötőjét", Záhonyt nem felejthetjük el kiemelni. A volt Szovjetunió utódállamaival bonyolított vasúti áruforgalom kiemelkedő szerepet tölt be európai szinten is a Kelet és a Nyugat kapcsolatában.  Az M3-as autópálya is várhatóan eddig kerül meghosszabbításra, és fontos lenne a Budapest-Záhony vasútvonal korszerűsítése is. A folytonos gazdasági versenyben feltétlen előnyt jelent a megye Nyugatot és Keletet összekötni képes, kedvező földrajzi fekvése, a megyén áthaladó villamosenergia-, kőolaj- és földgázvezetékek, a vasúti szállítókapacitás, a repülőtér, és végül, de korántsem utolsósorban sokszínű és a nehézségek ellenére töretlenül bizakodó mezőgazdaság.

 

A megyében termelik az ország almatermésének közel felét, a rozs negyven százalékát, a dohány hattizedét, a burgonya egyhatodát. Az almatermesztéshez hasonló hagyományokra tekint vissza a szarvasmarha-tartás, és jelentősnek mondható a juhászat is. A nagyobb iparvállalatok többsége leányvállalat, az önállósulás önszerveződés folyamatai csak a közelmúltban gyorsultak fel. A bruttó termelési érték nagyobb hányada származik a kistermelőktől. A termelésben meghatározó az élelmiszeripari vállalkozások része: a megye konzervipari vállalatai egy év alatt 100 ezer tonnás nagyságrendben állítanak elő almakoncentrátumot, gyümölcsleveket, lekvárt, bébiételt, főzeléket, befőttet, mégpedig kb. 80 százalékban a külpiacra. A dohánytermékek 15 százalékát nagy világcégek (pl. Philip Morris) számára készítik. A húsipari vállalatok a megye húsipari termékeit exportálják; különleges ízekkel hódítva meg a vásárlóikat. Az igazi Túró Rudit készítő Szabolcstej és a kisebb tejfeldolgozó üzemek széles választékot kínálnak tejtermékekből, tej- és fagylaltporokból, különféle sajtokból. A megye leghíresebb és legkedveltebb mezőgazdasági termékei közé a szatmári pálinkák tartoznak. Az élelmiszeriparhoz nem kötődő ipartermékek közül kiemelendők a nyíregyházi mikroelektornikai termékek; a kisvárdai vasöntvény és öntöttvas radiátor; a nyírbátori mosószerek, étolaj, díszgyertya;  a mátészalkai szemüveglencse és vízóra. A megyében számottevő a férfi és női cipő, csizma, a gyapjú- és gyapjútípusú szövet, női és férfi konfekciós termékek gyártása is (pl. Csengerben európai hírű Joseph Seibel lábbeliket készítenek).

 

Rövidke bemutatónk természetesen nem kívánja pontosan és teljeskörűen előadni a megye szerteágazó természet- és gazdaságföldrajzi ismeretanyagát, de reméljük, hogy az olvasó érdeklődését azért sikerült felkeltenünk, és bízunk benne, hogy súlyos hibát nem vétettünk sehol.