A Föld történetében csak röpke másodperceknek tűnnek az évmilliók. A mi folyónk – a Szamos – is sokat mesélhetne, hogy miként hagyta ott mintegy kétmillió évvel ezelőtt a Nyírséget, és hogyan vágott magának új medret az akkor süllyedő Szatmári-síkságba, hogy aztán ezt töltögetve áradásaival, kialakítson egy magasabb rész-hátságot, melyet ma Szamoshátnak nevezünk. Ez a hátság a környező nagy kiterjedésű mocsaraktól és lefolyástalan vizenyős terepből kimagaslik, így emberi megtelepedésre kiválóan megfelelt a kezdetektől. A Szamoshát ősi Árpád-kori falvaiból Csenger már korán kiemelkedett, történelme, lakóinak élete szervesen összekapcsolódott a folyóval.

 

A két név – Csenger és a Szamos – oly szorosan összetartozik, mint az ember család és keresztneve, bárhová is veti sorsa az idevalósit, bizonyos, hogy a Szamos említése régi emlékeket, gyermek és ifjúkori időket idéz. A csengeri ember Szamoshoz való ragaszkodásának talán egyik legszebb példája, hogy az itt született jeles színésznőnk, Eszenyi Enikő édesapjának hamvait – saját végakarata szerint – szeretett folyójának hullámaiba szórták.

 

A Szamosról szóló oldalaink célja, hogy bemutassuk a tisztelt olvasónak a folyónkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, azokat a történelmi, földrajzi jellemzőket, melyek – kinek-kinek személyes élményeivel együtt – közösen teszik a Szamost a Szatmári-síkság egyik legpatinásabb folyójává, szeretett és tisztelt folyónkká.